katafoltok

A játék folytatódik,megérkezett hozzám,bár még csak virtuálisan, Dixike portréja. A blogján olvasom,hogy ő elégedetlen önmagával(ki nem az ?),de nekem tetszik,és alig várom,hogy élőben is jól kitanulmányozzam :-) Jocul continua:a ajuns la mine,chiar dacă deocamdată doar virtual,portretul lui Dixike . Am citit la ea că nu e mulţumită de lucrare(cine e?),dar mie îmi place şi aştept cu nerăbdare să mă uit mai bine la ea live. :-)

Már akkor tudtam,hogy nehéz lesz,amikor jelentkeztem Ildi játékára,önarcképet varrni,amit a sorsolás nyomán Launak kellett elküldenem.Most jött az üzenet,hogy megérkeztem:-),tehát publikálhatom a fércművet. Elképzelésem,mint mindig,volt dögivel,de a megvalósítás,hát,az egészen más dolog. Azt tudtam,hogy élethű nem lehet,nem csak azért,mert nem szeretem az ilyen portrékat,de nem is biztos,hogy tudnék olyant.Nálam már a rajzon lemerevedik a mosoly,kihűl a tekintet,nem megy ez nekem... Valahogy foltokban képzeltem el a dolgot,szerencsére,még mielőtt nekifogtam volna,megláttam ezt .Nna,ilyent sem tudnék,nemhogy ennél jobbat!Azt hiszem,ez jobban hasonlít rám,mint amit én izzadnék ki magamból. Gondoltam,megvarrom magamat redworkben és kézzel letűzöm,de ez már nem utolsó perces projekt. Nagy kedvem lett volna sziluettet varrni,de ez is azért bukott,mert nem tudtam volna hasonlóvá varázsolni.Pedig ez a Tara Badcock-kép sokáig kísértett. Egy szó mint száz,rá kellett jönnöm,hogy olyant,a...