Ugrás a fő tartalomra

Hét



Halogatom egy ideje ezt a játékot,amelyre Vacskamati hívott.Nem akartam nyűgös-nyafogós dolgokat írni, és az is hátráltatott,hogy volt már ilyen,itt.Először nem akartam megnézni,hogy miket írtam akkor,de nem bírtam ki.
Lássunk hozzá.

1.Jó szám ez a 7.Bajban vagyok a dátumokkal.Elvesznék az emlékeim közt,ha nem hétévenként csoportosítanám őket.Szeretem hetes csoportokban visszapörgetni az életem.Eddig a harmadik hét év volt a legjobb időszakom,bár most,így a vége fele már látom,hogy ez a mostani sem lett olyan sötét,mint amilyennek kezdetben tűnt.
Titkon azt remélem,hogy a hetedik hetes valamiféle megnyugvást,kiteljesedést hoz.

2.Minden nyáron van egy bűvös vasárnap délutánom:két nagy uborkásüvegben kipakolom a teraszra az első bodzaszörpöt,hogy érlelje a nap.Már az boldoggá tesz,hogy tüllel van letakarva :-D,de nem ez a lényeg.Leülök és gyönyörködöm benne,nagyon sokáig, és mindig meglep,hogy ez a boldogság évről-évre ugyanaz.

3.Rejtőzködöm.Mostanában megint,jobban.Ezért halogattam a válaszadást,mert ilyen állapotban nehéz magamról írni.Gondoltam,tán a rossz dolgokat kellene.Nem megy,sem a
panaszkodás,sem a dicsekvés.Csak a rejtőzködés.

4.Egyre kevesebbet olvasok.Ez baj.Mindazonáltal azt vettem észre,hogy így többet gondolkozom régebbi olvasmányaimon,mint amikor még naponta felfaltam egy könyvet.
Hogyan volt rá időm ?!

5.Lassan ugyanolyan fontos lesz a fényképezés,mint a varrás.Sokszor majdnem annyi időt töltök el egy képpel,mint a tárgy elkészítésével.És van egy röhejes,reflexszerű mozdulatom.Fotó kész.Fel kell tenni a gépre.Ehhez ugye,a kártyát kivesszük a masinából és irány a számítógép.Nem így én.Nem egyszer kaptam rajta magam,hogy a lefényképezett tárgyat viszem a géphez.Gondolom,meg akarom mutatni neki :-D.

6.Ahogy öregszem,elvesznek szavak a szótáramból.Nem mondom már,hogy mindig,sem azt,hogy soha.Ezzel a kamaszaim szembesítenek,naponta.Mert ők viszont folyton...
Persze,nem is a szavak vesztek el,vagy hiányoznak,hanem a hozzájuk kapcsolódó elszánt meggyőződés.Sokkal elnézőbb lettem,türelmesebb is és talán elfogadóbb.Csodálkozom magamon.
De jó is.

7.És végezetül valami rossz:utálok mosogatni.S ezért hegyeben áll estére,amit gyűlölök,mert így még sokkal utálatosabb.A rest kétszer fárad,ugyebár.

Egy ideje már nem küldök tovább játékot,már csak azért sem,mert én magam sem mindig örülök egy-egy húsbavágóbb kérdéssornak,de ezt bárki eljátszhatja,akinek kedve van hozzá.

Megjegyzések

Hoyacarnosa üzenete…
Szia!
Még nem írtam eddig hozzád semmit, és most bátran mondom, jó volt olvasni! Örülök! :)
katafolt üzenete…
Köszönöm a látogatást :-)
Vacskamati üzenete…
Hogy lehet, hogy elsiklottam felette!?
Nos, ha nem szereted, többet nem kapsz.. :D
A soha és mindig nem éppen szótárfogyatkozás...épp ellenkezőleg- egy bizonyos fokú bölcsességet feltételez és bizony, jó sok más szóra van szükséged, hogy körbeírd, mikor és miért nem vagy igen.. :)

Az olvasás- túl sok dolgot megkapunk készre rágva a médián keresztül... így észrevétlenül elkényelmesedünk... :(
(Bár én tudom az én olvasmányaim ritkulásának okát, s nem adom fel, hogy újra több könyvet faljak.. csak ez egy másik periódus most.. :D)

Amúgy nagyon érdekes ez a visszahúzódási tendencia.. :)
katafolt üzenete…
Nem az,hogy nem szeretem,csak nem mindig :-)Vannak olyan alig-ismerőseim,akikről tudom,hogy olvasnak engem és valamiért nem szívesen árulnék el nekik többet magamról,mint amennyit a munkáim megmutatnak.Innen is jöhet a rejtőzködés meg abból,hogy eleinte minden netes dologba beleugrottam,s most egy kicsit soknak találom.
Amikor a gyermekeim kicsik voltak ,alig volt időm olvasni.Akkor azt találtam ki,hogy minden nap elovasok egy valamit:verset,karcolatot vagy novellát,valami rövidet,amit nem kell letenni...szemfényvesztés volt,mert nem pótolhatta azt az érzést,amit egy kazalnyi könyv tud nyújtani,de azért valamit segített.