2011. január 31., hétfő

Gombhoz a kabátot



 Volt ez a régi fajta manóm, a tulipános ládából került elő. Varrtam neki szívzsebes, puha takarót. Ezúttal vastagabb vatelinnel béleltem, így nehezebb volt tűzni, ezért, és hogy jó puha maradjon, csak a varrások mentén steppeltem le.


A boltban .

Mi-a rămas un spiriduş din modelul vechi, l-am găsit în lada de zestre. I-am cusut o pătură moale cu buzunar în formă de inimă. Am folosit acum vatelină mai groasă, matlasarea a mers un pic mai greoi, de aceea, şi pentru că nu am vrut să pieardă din moliciune, am matlasat doar pe cusuturi.


În magazin.

5 megjegyzés:

bemka írta...

Mindig-mindig megcsodálom amiket készítesz.Harmónia, kreativitás,gyönyörűség :)

GumiPók írta...

Jó lehet nálad kismanónak lenni. :)

KisVirág írta...

Tele van szívvel, ez nem csak rátűzve tény, hanem lerí róla :))

dióhéj írta...

hű azok a régiségek...érdekes a valós környezetemben alig van valaki, aki értékeli ezt a mániámat...ezért is jó a net, mert itt hasonszőrűekre bukkanhat az ember :)

katafolt írta...

Kösz, lánzok :)

Dióhéj, nálam se nagyon értékelik, a gyermekeim megszokták, a többiek hümmögnek.
De legalább már tudják, ki örülne a rokonságban egy régi mozsárnak, kimustrált lámpának...

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin