Alapok

Ezen a ponton -fedlapok összevarrva- mindig elfog az a jól ismert és tökéletesen indokolatlan mindjárt kész-érzés :). Az eszem hiába tudja ( mert tapasztalta már, de hányszor!), hogy úgy a közepén járhatok a melónak, és az unalmasabb fele jön. Ez a lelkesedés rendszerint ad annyi lendületet, hogy hátfájással mit se törődve vessem bele magam az előttem álló vasalás-szabás-újabb vasalás-fércelés-tűzés-szegés-eldolgozás igazán nem túl lelkesítő monótóniájába folyamatába. Azért a hátfájást mellőzném inkább.
 És ezek itt még csak a takarók.

 Odată ajuns în acest punct - topuri asamblate- de fiecare dată mă cuprinde un sentiment binecunoscut şi totalmente nerealist, precum că termin imediat :). Degeaba ştiu, din experienţă că sunt abia la jumătatea drumului şi urmează partea mai plictisitoare. Acest entuziasm îmi dă avântul necesar pentru a mă arunca , în ciuda durerii de spate în monotonia procesul îndelungat de călcare-croire-călcare repetată-înseilare-matlasare-finisare. Deşi la durere de spate aş renunţa oricând.
Şi acestea sunt doar păturile.