Farkas Árpád: Dúdoló
Havazás lennék, lengőn áldó,
gyűrött arcokra, földre szálló,
vigasztaló-nagy csöndes ének,
lélegzete a mindenségnek.
Havazás lennék, mintha volna
kedvem és pénzem annyi hóra,
mellyel ember ily hitvány bőrben
havazhat egész esztendőben.
Lassún, mint akit nem is kérnek,
lennék Föld felett lengő ének,
egy szál ingben is elringatnám,
elmúlásommal sem ríkatnám.
Lennék mindenség ingecskéje,
öltözködnék a szegénységre,
ne üssön át az éjszakákon
vacogó lélek, fázó álom.
Havazás lennék, lengőn áldó,
gyűrött arcokra, földre szálló,
csitítgató is ott, hol láz van.
Méltóságos a pusztulásban.
Mihai Eminescu :Colinde,colinde
E vremea colindelor,
Căci ghiata se'ntinde
Asemeni oglinzilor.
Şi tremură brazii
Mişcand ramurelele,
Căci noaptea de azi-i
Când scânteie stelele.
Se bucur copiii,
Copiii şi fetele,
De dragul Mariei
Işi piaptănă pletele...
De dragul Mariei
Şi-al Mântuitorului
Luceşte pe ceruri
O stea călătorului.
Megjegyzések